Az emberi érzelmek bármely korban keletkezett artikulációi, művészi megformálásai az írásbeliség jóvoltából időtlenséghez jutnak. A régen keletkezett dalok, versek képei, felfokozott rezgéshullámai még dallam nélkül is megmozgatják mai érzelmeinket. Nagy segítség ez a készen kapott élménytár, hála az írásbeliségnek, hála a szájhagyománynak. Meghosszabbítja rövidre szabott életünket. Nem csoda hát, ha a költők szívesen kalandoznak a múlt leírt szövegei közt éppúgy, mint a szóbeli hagyományok erdejében, erőt merítenek belőle, és játékos felidézésükkel új ötletekhez, új energiákhoz jutnak. A régiek jelenbe átsugárzó letisztult hangja megtalálja az utat lelkeinkhez. Mint az a bizonyos „igaz hang”, amelynek hieroglif-jelével az óegyiptomiak felszerelték halottaik nevét, mikor a túlvilági utazásra küldték őket. (Életük sötétebb oldala ekkor már lefoszlott róluk, csak a legértékesebb örökségüket tartották említésre és tovább éltetésre méltónak.) Ez volt a maá heru, az „igaz hang”.
Nekünk, olvasó lelkeknek, szerencsére minden korban akadnak olyan költőink, akik felerősítik magukban (és írásaikban) ezt az időtlenségből átsugárzó hangot, és vezetőnkül ajánlkozva segítenek, hogy ne csak „igaz hang"-gá váljunk, és annak továbbsugárzói legyünk.
Mostani kalauzunk Kovács András Ferenc, aki „urbánus” költő hírében áll (és meglehet, hogy egyebek mellett annak is tartja magát), most felhangzó dalai viszont ékesen azt bizonyítják, hogy milyen mély gyökerekkel kapcsolódik mind az írásos tradíciókhoz, mind a szájhagyományhoz, még akkor is, ha erről (bizonyára) nem sokat gondolkodott mindeddig. Nekem mindenesetre valamennyi énekelhetőnek ítélt verséről egy-egy karakteres népdaltípus, vagy táji tánczene jutott eszembe, és az összepárosítás sohasem bizonyult erőszakoltnak.
Nagy hálával tartozom Zoltán Gábornak, aki rádiós szerkesztőként (még 2008-ban) alkalmat adott arra, hogy ezt a kitűnő költőt megismerhessem, és zenei világát kibogozhassam. A mostani felvételek már Kovács András Ferenc személyes részvételével és közreműködésével készültek 2017 nyarán. Akkor, a stúdióban az elhangzó versekről szóló, hosszú, kötetlen beszélgetést is rögzítettünk, amelynek egyes információit a kötetben szereplő dalismertetésekhez használtam föl. (Sebő Ferenc)
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
A teremtő szellemű Philippe Herreweghe saját alapítású, világhírű műhelyeivel: a Collegium Vocale Gent kórusával és az Orchestre des Champs-Elysées zenekarával lép a Müpa színpadára. Mint közismert, repertoárja nem korlátozódik a szigorúan vett régizenére: Monteverditől Stravinskyig, Gesualdótól Dvořákig mindent vezényel, ami felkelti érdeklődését.
Vajon tisztában vagyunk-e saját szexualitásunkkal? Vagy csak követjük az elvárásokat, melyeket a társadalom, barátaink, partnerünk vagy saját nemünk képviselői támasztanak…
A fiatal amerikai orgonaművész, Bryan Anderson a Pennsylvania Államban megrendezett 2023-as Longwood Gardens Nemzetközi Orgonaverseny nagydíjasa. „Briliáns” és „első osztályú”…
Jegyvásárlás
