Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott, legszürreálisabb vígjátéka, melyben titánok és a földi világ kreatúrái élnek egymás mellett, és valahol a kettő között lavíroznak a mesteremberek, akik egy színházi előadást próbálnak létrehozni. Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon. Ezt a kibékíthetetlennek látszó ellentétet a humor és az önirónia oldhatja fel, ahogy mondjuk nevetni tudunk azon, amit olyan komolynak és érvényesnek gondoltak őseink vagy éppen mi magunk a múltban.
Szereposztás: THESEUS, Athén Ura és OBERON, Tündérkirály...................... GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész HIPPOLYTA, Amazonkirálynő, és TITANIA, Tündérkirályné....... CZAKÓ JULIANNA LYSANDER................................................................................. BODOKY MÁRK DEMETRIUS............................................................................... FECZESIN KRISTÓF HERMIA, Egéus Leánya, Szerelmes Lysanderbe....................... MÉSZÖLY ANNA HELÉNA, Szerelmes Demetriusba.............................................. CZVIKKER LILLA TETŐFI PÉTER, ács, közjátékban Beköszöntő.......................... SALAT LEHEL VINKLI, asztalos közjátékban Oroszlán...................................... PAPP ENDRE TOMPOR MIKLÓS, takács közjátékban Pyramus...................... SIMON ZOLTÁN SIPÁK FERENC, fúvó-foldozó, közjátékban Thisbe................... FARKAS SÁNDOR LAVÓR TAMÁS, üstfoldozó, közjátékban Fal............................. SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas KÓRÁSZ RÓBERT, szabó közjátékban Holdfény....................... KERESZTES SÁNDOR EGÉUS, Hermia apja.................................................................. KINCSES KÁROLY PUCK.......................................................................................... KOKICS PÉTER BORSÓVIRÁG............................................................................ MOLNÁR ANNA PÓKHÁLÓ................................................................................... KEREKES VALÉRIA BORSÓSZEM............................................................................. SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Ennek a különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…