PROFILOK
Szolnoki Szimfonikusok
Műsor:
Georges Bizet: Carmen – Torreádor-dal (Escamillo belépője)
Giuseppe Verdi: Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata (Rigoletto áriája)
Giuseppe Verdi: Traviata – Di Provenza (Germont áriája)
Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága – Non più andrai, farfallone amoroso (Figaro C-dúr áriája)
Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny op. 64
Ludwig van Beethoven: V. (c-moll) ,,Sors’’ szimfónia op.67
Közreműködik:
Byeongjoo Cho – bariton
Laura Rodriguez Moreno – hegedű
Vezényel: JOSE SANCHEZ
A hangverseny nyitányaként négy népszerű operaária hangzik el Byeongjoo Cho előadásában. Elsőként Bizet Carmenjából csendül fel Escamillo belépője a második felvonásból, a híres Torreádor-dal. Ezután két Verdi-ária következik, a Cortigiani, vil razza dannata… kezdetű a Rigoletto második felvonásából, majd a Traviatából Germont áriája. Az operaáriák sorát Figaro C-dúr áriája zárja Mozart Figaro házassága című vígoperájának első felvonásából.
Mendelssohn zenei stílusa már a szülői házban kialakult, itt szívta magába a barokk zene iránti szeretetet. A kiegyensúlyozott, szeretettel teli családi légkör nagyban hozzájárult tehetsége gondtalan kibontakozásához. Már egészen fiatalon, a legváltozatosabb zenei műfajokban érett kompozíciókat alkotott. Híres e-moll hegedűversenyét 1844-ben – harmincötévesen – komponálta, s ezzel sikerült megalkotnia a műfaj egyik remekművét, amelybe a tőle megszokott eleganciával és nemesen romantikus stílusban szövi be a klasszikus örökséget. A sorsnak furcsa fintora, hogy – csakúgy, mint az általa újra felfedezett Baché – az ő neve is csaknem feledésbe merült halála után. Reneszánsza 1959-ben kezdődött, amikor születésének 150. évfordulójáról emlékezett meg a világ.
Beethoven „Sors” szimfóniája az egyik legismertebb zenei kompozíció a klasszikus zenében. A szimfónia – és különösen a kezdőmotívuma – az egész világon ismert, sőt ez a motívum gyakran előfordul a popkultúrában is. Beethoven négy évig írta a darabot, 1804-ben kezdte el és 1808-ban készült el a teljes kompozíció. Az ősbemutatót érte némi kritika, bár nem magával a művel volt probléma, hanem inkább a zenekar játékával, hiszen a koncert előtt mindössze egyetlen egyszer próbáltak. Beethovennek emiatt le is kellett állítani a zenét és újrakezdeni a darabot. Másfél évvel később a német Allgemeine Musikalische Zeitung zenei újságban jelent meg a szimfóniáról egy rendkívül dicsérő, azonban aláíratlan cikk, később kiderült, hogy ennek írója E. T. A. Hoffmann német író volt. A szimfónia nem sokkal ezután elérte máig tartó ismertségi státuszát, és azóta sem hunyt ki az a láng, amivel szerzője útjára bocsátotta.
