Tonhalle-Orchester Zürich / Vezényel:Paavo Järvi / Előhang 18:30
Ritka alkalom: olyan svájci zenekarral találkozhatunk, amelyet felvételekről jól ismerünk, de hangversenyen nem hallhattunk az elmúlt években. A karmester munkáját nyilván fokozott érdeklődéssel figyelik majd mindazok, akik két hónappal korábban hasonlóan világklasszis öccsét is látták-hallották a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. więcej
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A Tonhalle Orchester Zürich elődje már 1868-ban megkezdte munkáját, nevét azonban az együttes arról a koncertteremről kapta, amelyet csak 1895-ben avatott fel Brahms, s amelyet az a Hellmer-Fellner építészpáros tervezett, amelynek munkája a budapesti Vígszínház és Operettszínház, a szegedi Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház. Másfél évszázados fennállása során az együttest nagynevű dirigensek irányították, köztük Volkmar Andreae, Hans Rosbaud, Rudolf Kempe, Charles Dutoit, Gerd Albrecht, Christoph Eschenbach és David Zinman. Jelenlegi vezető karmesterük, a Järvi dinasztia középső tagja, Paavo Järvi (*1962) éppen a 2019/20-as évadban kezdi meg ötéves szerződését a zenekarnál. A műsor nyitószáma, Bartók Táncszvitje több nép zenéjét ötvözi, a második szám, Copland Klarinétversenye (1947/49) éppen úgy Benny Goodman megrendelése nyomán keletkezett, mint Bartók triója, a Kontrasztok, s ennek megfelelően jazzhatásokat is felmutat. Szólistája, a svéd Martin Fröst (*1970) korosztályának egyik kiválósága, aki számos kortárs zeneszerzővel működött már együtt, köztük Krzysztof Pendereckivel is. A második részt kitöltő Csajkovszkij-opus nem igényel méltatást: az V. szimfónia a romantika legnépszerűbb darabjainak egyike: elementáris erejű, személyes hangú, pazar melódiagazdagságú remekmű.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
