Trio Haris (Ránki – Stark – Devich) | Haydn és Saint-Saëns
Kúpte si vstupenku
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 03. november 2025, 19:00
Műsor:
Joseph Haydn: C-dúr zongoratrió, Hob. XV:27
Joseph Haydn: Esz-dúr zongoratrió, Hob. XV:29
Camille Saint-Saëns: e-moll zongoratrió, Op. 92
Közreműködik:
Stark János Mátyás – hegedű
Devich Gergely – cselló
Ránki Fülöp – zongora
Két igen termékeny és invenciózus szerző találkozik a Trio Haris november 3-ai műsorában. Haydn a zongorás trió műfajának első kiemelkedő alkotója. A programban szereplő két műve egy három trióból álló gyűjtemény részét képezi. A gyűjtemény ajánlása Therese Jansen–Bartolozzinak szól, annak a kiváló zongoraművésznek, akinek az angol gyártmányú fortepianókkal megismerkedő Haydn két legvirtuózabb zongoraszonátáját, az e két trióval azonos hangnemű londoni C-dúr (Hob. XVI:50) és Esz-dúr (Hob. XVI:52) szonátát is címezte. Az ennek megfelelően gazdagon kidolgozott zongoraszólam míves kamaratextúrába ágyazódik. A fel-felvillanó haydni meglepetések különböző szinteken érvényesülnek, felszabadult, meghatott vagy épp döbbent állapotokban tett váratlan harmóniai fordulatok és regiszterváltások formájában éppúgy, mint mindkét mű lassú tételének a szélső tételektől távol eső hangnemében, valamint a forma rugalmas és kreatív kezelésében.
A formabontó magatartás Saint-Saëns nagyszabású e-moll trióját is jellemzi. A szimmetrikusan elrendezett öt tétel keretét bő lélegzetű, komoly nyitány és sötét tónusú finálé adja. A kompozíció szívében helyet foglaló, Asz-dúrnak nevezhető, de a hangnemek között folyton bolyongó Andante con motót egy baszk táncritmusra, az ötös lüktetésű zortzikóra épülő scherzo, illetve egy mazurkaszerű, ám légies könnyedségű intermezzo köti össze a saroktételekkel.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A moderntánc szakirány művészképző harmadéves hallgatói ezzel az esttel mutatkoznak be a nézőknek.
Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek…
DIÓTÖRŐ Családi balett 2 felvonásban 104 perc egy szünettel
Misztikum, szenvedély és sötét titkok a színpadon – érkezik a Rebecca musical!
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
