A nagyméretű arcok felfokozott érzelmei arra ösztönzik a nézőt, hogy katartikus mód azonosuljon velük. Akár a feszültségektől ordítani kényszerülő fekete nő érzelmeivel vagy az erőtől duzzadó harcra kész Cherokee indiánnal vagy épp a harmonikus, kiegyensúlyozott bölcs hindu kisugárzásával. Különböző nemzetiségek arcain keresztül mutatom be a közös elementáris érzéseinket és gondolatainkat, a legfőbb közöst, az emberségünk mércéjének fokát.
A legmélyebb érzelmeinkben sem vagyunk egyedül, a legkisebb is az egész része, mert minden összefügg mindennel. Átéljük a kudarc mélységeit és a boldogság magaslatait az élet különböző színterein, de olykor találkozunk egymással, osztozunk örömünkben vagy épp bánatunkban – melyhez a tárlat is színhelyül szolgálhat.
A 12+1 részes festmény között megjelenik a megváltó Jézus Krisztus is, amellyel az üzenet misztériummá, mintha próféciává kerekedne.
A néző is aktív szereplőjévé válik az alkotásnak, felfedezve önmagát és érzelmeit.
