WAGNER, CHAUSSON, BARTÓK – MARLIS PETERSEN
RICHARD WAGNER: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
ERNEST CHAUSSON: Poème de l’amour et de la mer (A szerelem és a tenger költeménye)
***
BARTÓK BÉLA: Concerto, Sz. 116, BB 123
Marlis Petersen szoprán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
A világszerte ünnepelt német szoprán, Marlis Petersen lesz a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája azon a hangversenyen, amelyen az együttest főzeneigazgatója, Vashegyi György a bécsi Musikverein nagytermében vezényli 2025. március 5-én. A műsor a romantikától a századfordulón át a 20. századig jut el: Wagner Trisztán és Izolda című operájának Előjátékát és Izolda szerelmi halálát ritka csemege, Ernest Chausson 1882 és 1890 között komponált, majd 1893-ban átdolgozott dalciklusa, A szerelem és a tenger költeménye követi, hogy a műsort Bartók Amerikában keletkezett kései remeke, a Concerto zárja.
Egy különleges pódiumszemélyiség és egy varázslatos szépségű, ma is felfedezésre váró remekmű áll a középpontjában annak az estének, amelyen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, Vashegyi György vezényletével német romantikus, francia századfordulós és 20. századi magyar zenét játszik a bécsi Musikverein pódiumán. Az együttes szólistavendége a világszerte ünnepelt német operai szoprán, Marlis Petersen, aki Ernest Chausson 1882 és 1890 között komponált, majd 1893-ban átdolgozott dalciklusát, A szerelem és a tenger költeményét szólaltatja meg. A kifinomult és láttató erejű francia zenét szenvedélyes német romantikus muzsika előzi meg: az est kezdetén Wagner Trisztán és Izolda című operájából halljuk az Előjátékot és Izolda szerelmi halálát. Mint vendégszereplések alkalmából oly sokszor, az együttes saját zenekultúrájának egy emblematikus alkotásával fejezi be a programot, Bartók amerikai éveinek hazaszeretetről és honvágyról valló remekét, a Concertót szólaltatva meg a hangverseny második részében.
