Állítólag minden a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére
A When the Bleeding Stops a sebezhetőség, a szégyen, az empátia és a humor világába kalauzolja a nézőket. A mű elvisz minket a résztvevők otthonának intim terébe, és mélyen belemerül a menopauzával kapcsolatos női tapasztalatok számos rétegébe.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
A kortárs magyar líra élvonalába tartozó, Kolozsváron született Balla Zsófia ötven éves pályájának áttekintése igazi versünnepnek ígérkezik. A hegedű szakot végzett költőnő 1993-as áttelepüléséig az erdélyi magyar irodalmi és szellemi élet egyik központi szereplője volt.
Mentőakciók szárazon és vízen, levegőben vagy akár a föld alatt! Lehetetlen nem létezik, csak újabb kalandok és tengernyi izgalom. Végre itt a Bábszázad, akik színre viszik a mancsokat.
Móricz Zsigmondról aligha mondható el, hogy a magyar irodalom ismeretlen alakja volna. Vajon mennyire tükrözi a róla kialakult kép életművének sokszínűségét? Szilágyi Zsófia Móricz monográfusaként sokat tett az utóbbi évtizedekben annak érdekében, hogy a szerző minél változatosabb alakját hozzáférhetővé tegye.
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és egy nagyhatalmú ember, aki befolyásolhatja a fiuk életét – mégis, mi az az értelmetlen feladat, amit meg ne tennének egy ekkora embernek…? Kezdődhet a „dobozolás”…
Simon Márton a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb, legkreatívabb szerzője, a középnemzedék meghatározó alkotója. Slammer, performer, költő, aki kezdettől a saját útját járja, s mára többezres követő- és olvasótáborral rendelkezik.
Mit tesz két szerelmes, ha akkor ismerkednek meg, amikor az egyik éppen házasodik? Azt, amit minden érett felnőtt tenne: a vágyukat évekig elnyomják, szigorúan munkakapcsolatban maradnak, és elfelejtik, hogy az élet bizony nagyon rövid…
Romantikus komédia egy zseniális írópárosról, akik rosszkor szeretnek egymásba, világsiker darabokat írnak együtt, de a saját szerelmi életüket képtelenek megfejteni…
Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.
Külvárosi motelszoba. A középkorú Rolly és a huszonéves fia, Stevie, félelemben várják, hogy mi fog történni. Megbízta őket egy nagymenő bűnöző egy komoly feladattal, de ők nem követték pontosan a tervet. Itt elbújtak. Egyelőre nem tudják, hogy mit csináljanak, csak idegesen néznek ki az ablakon, és leszögezik, hogy amíg csak lehet, ebben a motelszobában kell maradniuk – különben elkapják őket és meghalnak. Phillie, a motel portása viszont bekopog, mert a szobát már két órája el kellett volna hagyni – ha Rolly és Stevie maradni akarnak, az plusz negyven dollár. Rollynak és Stevie-nek nincs plusz negyven dollárja… De elraboltak egy lányt, és most itt van velük a motel fürdőjében, megkötözve…
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, meztelen férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül…