Diplomahangversenyén háromszáz év zeneirodalmának segítségével mutatja be az orgona sokszínűségét és a több száz éves zeneszerzői tradíció fejlődéstörténetének fontos állomásait.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. szeptember 14. péntek, 19:30
J. S. Bach: g-moll fantázia és fúga, BWV 542 Bartók: Divertimento, Sz. 113, BB 118 - II. tétel (Tasi Csaba átirata) Liszt: Weinen, Klagen-változatok, S. 180 Duruflé: Szvit, op. 5 - Prelűd Ligeti: Két etűd - Harmonies, Coulée Reger: f-moll introdukció és passacaglia, op. 63
Tasi Csaba 1991-ben született, orgonatanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában Révész László irányítása alatt kezdte. A Zeneakadémián Fassang László, Pálúr János, Ruppert István, Szabó Balázs és Prunyi Ilona voltak tanárai. Huszonkét éves kora óta a Pasaréti református gyülekezet állandó orgonistája és tematikus orgonakoncertjeinek szervezője, előadóművésze. Mindemellett a Dunamelléki Református Kántorképző orgona- és harmóniumtanára, orgona- és zongorakorrepetitora. Diplomahangversenyén háromszáz év zeneirodalmának segítségével mutatja be az orgona sokszínűségét és a több száz éves zeneszerzői tradíció fejlődéstörténetének fontos állomásait. Az első részt Bach és Liszt egy-egy emblematikus alkotása keretezi, melyekben mindkét szerző az őket ért személyes tragédiákra reflektál a zene nyelvén. Az g-moll fantázia és fúga Bach 1720-as hamburgi utazása során keletkezett, nem sokkal első felesége, Maria Barbara halála után; Liszt pedig nagyobbik lánya, Blandine elvesztése után komponálta Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című variációsorozatát. Az alaptémáját adó kromatikus basszusmenetet és a mű végén felcsendülő korált Liszt Bach azonos című kantátájából merítette. A második félidőben elhangzó művek a 20. századi orgonatradíció különböző állomásaiból adnak ízelítőt. Maurice Duruflé és Max Reger alkotásaiban a francia és a német iskola jellegzetességei figyelhetők meg. Míg az 1932-ben keletkezett Duruflé-szvit első tételében a harmóniák sokszínűsége és a forma szabadsága uralkodik, az 1902-es keltezésű Reger-mű szigorú ellenpontos szerkesztésével állít emléket Bach művészetének. Ligeti György két etűdje egyedülálló színfoltként jeleníti meg a hatvanas évek orgonakezelésében megjelenő újításokat, a Bartók-átirat pedig a zeneszerző és az orgona kapcsolatának új lehetőségeit mutatja be.
A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.