Folytatódik a Sárik Péter Trió sikersorozata, a Jazzkívánságműsor!
Ezen a koncerten ismét magyar slágerek jazzes feldolgozásai hallhatók, és ismét Falusi Mariann énekel.
Hűség, kaland, szerelem, misztika, szépség, a természet dicsérete, ének, zene, tánc, próza, költészet és a Tesla musicalben megszokott nagyívű slágerek, melyek az előadás után hosszú órákkal később sem mennek ki a fülünkből...
1909-től 2021-ig, pontosabban 2021-től visszafelé 1909-ig ível a magyar komponisták műveit felsorakoztató program, amely Varga Judit, Dubrovay László és Dohnányi Ernő mellett mindazonáltal a klasszikus zene német ajkú titánját, Ludwig van Beethovent is eszünkbe juttathatja majd.
Egy nagy múltú, világhírű észt kórus és nemzetközi megbecsülésnek örvendő karnagya ad különleges estet a közelgő karácsony tiszteletére: jórészt balti és északi szerzők műveit halljuk, középpontban korunk zenéjének legtöbbet játszott alkotójával, Arvo Pärttel.
Lajkó István egyike azon elhivatott és felelősségteljes művészeknek, akik nem a könnyű sikert keresik. A Junior Prima-díjas, ma már a budapesti és a kölni zeneakadémián egyaránt oktató muzsikus különleges vonzalmat érez az orosz zene iránt, doktori értekezését is egy olyan témában írta, amelyen keresztül a nevezetes orosz zongorista iskola egyik kevésbé ismert fejezetét tárta fel, izgalmas részletekre is rávilágítva.
Szegénylegények 1965 (Jancsó Miklós történelmi dráma)
Főszereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor, Barsi Béla
Sylvester Paumgartner, így hívták azt a jómódú steyri zenebarátot és műkedvelő csellistát, aki rajongva A pisztráng című Schubert-dalért, 1819-ben felkérte az épp ott, Felső-Ausztriában járó komponistát, hogy e Lied dallamát dolgozza fel egy kamaraműben.
A-dúr rondó – ez a megjelölés elsőre alighanem a kései és oly szelíden pesszimista négykezes zongoradarabot juttathatja eszünkbe Schubert életművéből, ám ezúttal a tizenkét évvel korábban komponált, 1816-os A-dúr rondó szólal meg, mely koncertszám nem a zongorának, hanem a hegedűnek és az őt kísérő vonósoknak juttatja a főszerepet.
„A két kezed nyújtsd csak, szép tünemény! / Nem bántlak, tarts te jó barátnak. / Ne félj! Hisz vad nem vagyok én, / Aludj el karjaimban lágyan!” Schubert 1817-ben komponált dalt Matthias Claudius idézett versére, s ennek dallamához nyúlt vissza azután 1824-ben, immár megrendült egészséggel, amikor megalkotta d-moll vonósnégyesét, amely mindmáig „a halál és a lányka” nevezet alatt ismert.
Schubert, a jelentős dalköltő, „a dal jámbor fejedelme” – az 1828-ban elhunyt zeneszerzőt így búcsúztatták és tisztelték továbbélő kortársai, jeléül annak, hogy szinte példátlanul gazdag daltermésének megannyi darabja már akkor népszerűvé vált, amikor Schubert más műfajokban alkotott műveit még nem vagy csak alig ismerték (el).
A német romantikus opera megteremtőjének tündérnyitánya Anglia számára, a norvég nemzet ünnepelt szerzőjének egyedülálló zongoraversenye és az alkotói válsággal küzdő orosz mester sorsszimfóniája – nehéz ennél színesebb, nemzetközibb műsort összeállítani.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar megfontoltan építkezik: mindig hoz valami frisset, valami érdekeset. Jó ízléssel adagol megszokottat és újat, két örökérvényű klasszikus mű közé illeszt egy itthon még kevésbe ismert, de világszerte egyre többet játszott concertót.
„Korunk legnagyobb Wagner-szopránja” - így méltatja a sajtó a svéd énekesnőt. Nina Stemme az egymillió dolláros Birgit Nilsson-díj birtokosa, akit gyakran a nagy elődhöz, Kirsten Flagstadhoz hasonlítanak. Gluck, Mozart, Haydn, Richard Strauss, Sosztakovics és a kortárs zene világában egyaránt otthonosan mozog, legsajátabb területe azonban Wagner. A Müpában is az ő operáiból szólaltat meg részleteket az énekesnő, aki a Sca
Lengyel és cseh mesterművek, romantikus és 20. századi kompozíciók alkotják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének műsorát, melyben egy népszerű zongoraversenyt fognak közre a táj ihlette szimfonikus alkotások – az elsőt Lengyelország történelmi vidéke, a másodikat Amerika inspirálta.