Bertolt Brecht 1939-ben fejezte be a 30 éves háború idején játszódó darabot. A II. világháború előestéjén. Most megint háború van. A szomszédunkban. Hány Kurázsi, hány gyerek veszít rajta?
Kelet kapuja, végállomás. Vasutas stand-up lokálpatrióta ízzel, videókkal, hangjátékkal, nosztalgiával és egy vasúti tekerős izével.
Háda Fruzsina hazatér szülővárosába, Záhonyba, hogy elkészítse diploma munkáját a rendszerváltás után hanyatlásnak indult vasutas városról.
Az időről időre változó felállással visszatérő kollektíva hamarosan új albummal jelentkezik, ebből adnak most zenei ízelítőt az Opus Jazz Club közönségének.
Vajon miféle átok húzódik Szörnyeteg története mögött? Jóságáért, önzetlenségéért vajon elnyeri-e jutalmát Szépség? Előadásunk elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ, arra tanít, hogy higgyünk a csodákban, és, hogy mindig érdemes a felszín mögé nézni.
Túl az ezredik randin - újrakezdés és társtalálás.
A válás, az elválás és az elengedés embert próbáló életleckék. Ezeken keresztül számos dolog tisztulhat le bennünk. Köztük az is, hogy az önmagunkra találást és az elégedettséget nem érdemes mástól elvárnunk, mert ezek személyes feladataink.
Mint minden tinédzser, Julien is kalandról és izgalmakról álmodik. Kerekesszékben élve viszont ezek a vágyak nehezen megvalósíthatóak. Hogy valóra váltsa álmait, kihívja apját, hogy induljon vele együtt az egyik legkeményebb sporteseményen: a nizzai “Ironman” triatlon versenyen. A felkészülésben az egész család összefog, hogy Julien véghezvigye ezt az erőn felüli hőstettet.
A Budapest Zengeráj Prieger Zsolt (Anima Sound System) rendhagyó irodalmi-zenés előadása a 150 éves Budapesthez kötődő írók-költők és úgynevezett humoristák-kabarészerzők – Heltai Jenő, Kassák Lajos, Nagy Endre, Szomory Dezső, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Tóth Árpád, Örkény István, Radnóti Miklós, Krúdy Gyula, József Attila, Rejtő Jenő, Pajor Tamás, Tandori Dezső, Szerb Antal és sokan mások – szomorú és nevetős, klasszikus és zugszínházi, fennkölt és flaszternyelvű szövegeiből készült.
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az.
Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki. A mű egyetlen hatalmas belső monológ. Külső cselekménye az ötvenes évek elején játszódik, igen rövid idő alatt, az első személyben elhangzó vallomás sodrában azonban szabadon árad a múlt, kibontakozik a főhős egész élete, szerelme és gyűlölködései.
A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stan és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla...
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózai színművész osztálya bemutatja:
Bertolt Brecht A gömbfejűek és a csúcsfejűek, avagy A gazdag gazdaggal társul szívesen című rémmeséjét.