(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá.
" .. vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal?"
Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket.
George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.
A Frankenstein-terv műfaji kavalkád: politikai mese, melodráma, véres krimi, mozi a színházban (...) ahol a váratlanság élménye mindent legyőz." (Libération - Franciaország)
A Mérleg Göncz Árpád nemzedékének sarkalatos problémáira keresi a megoldást, és olyan, a mai napig is érvényes kérdéseket feszeget, hogy mit jelent egy adott pillanatban menni vagy maradni, hány szerelem van az életben, meg lehet-e szökni a sors elől...
Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.
1919. Történetek, emberi sorsok a történelem színpadán. 101 évvel később pedig az Udvari Kamaraszínház színpadán, Tizenkilenc c. legújabb előadásunkban próbáljuk felidézni némi humorral és szerelemmel fűszerezve ezeket a történeteket és emberi sorsokat.
Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X
A darab, a megálmodott előadás látleletnek készül.
Tragikomikus elemekkel átszőtt történet, egy korról (a '70-es - '80-as évekről), amelynek örömeit, borzalmait talán túl hamar elfelejtettük, vagy elfelejtették velünk.
"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
A darab merész és meghökkentő alaphelyzetre épül: Ranke, a második világháború német tisztje lassanként ráeszmél a háború mögött folyó rettenetes színjáték magasabb szintű összefüggéseire. A német tiszt minden erejével ellenáll a diktatúra nyomásának és a szembenállás jelképeként katonáinak parancsba adja a fák megszámoltatását az elrendelt kivégzések helyett.
A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934 októberében indul Budapesten, azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon.
Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Az elszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Korábbi nagysikerű előadásunkat felújítottuk és ismét játsszuk, megújult szereposztásban.
Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.