Egy színház születésnapi ünnepsége utáni kábulatban a színészek csetlenek-botlanak az üres(?) színházépületben. A sötétből fel-felmerülnek régi idők dalai, régi idők prostituáltjai, a múlt szellemei. Közben a közönség vagy itt van, vagy nincs, a színészek vagy játszanak egy előadást, vagy nem, az indiánok pedig…
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
„Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység.”
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1933) c. novelláskötetének színpadi változata.
Az évadban már csak 2 alkalommal!
Adott két nem könnyű ember: Vernon, a befutott, sikeres slágerszerző, és Sonia, a kezdő dalszövegíró, akik mindketten hivatásuk megszállottjai. Sonia korábbi párja láthatatlanul, de egyre agresszívebben közéjük furakodik. Így lesz a kétszemélyes játékból Édeskettes hármasban.
Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén.
Színházunk új bemutatója a „Csingiling és a kalózok”, olyan világba repíti el a kicsiket és nagyokat, melyre még álmukban sem mernek gondolni. Játszódik egy kalózhajón, a Karibi tengeren...
Gróf Illésházy László eladja adósságát vagyis ősi birtokát az iparos, bárói címét pénzért szerzett Malomszeginek, aki lányával, Lilivel, illetve annak vőlegényjelöltjével, Frédivel költözik a házba. Éppen akkor, amikor a gróf távozóban van a kastélyból.
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.
Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait.
A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?
Egyedülálló este a két művész életútjáról történetekkel, dalokkal - másképp: előtérben a sors és döntéseink.
Nem koncert: előadóest, emlékekkel, versekkel, tanulságokkal a boldogság kereséséról.
Retró cuccok, fellibbenő kurta szoknyácskák, bömbölő zene, bevaduló rock and roll, szerelmesen sóvárgó, vagy éppen harciasan dühöngő tekintetek - ez a Made in Hungária!
Valószínűleg nem kell Önöknek jobban bemutatni ezt az örök klasszikust!