17.30 Solti terem – Mozart-nap 6.
Mozart: A-dúr fuvolanégyes, K. 298
Közreműködnek: Kaczander Orsolya, Keller András, Szűcs Máté, Fenyő László
Mozart: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498
Közreműködnek: Klenyán Csaba, Szűcs Máté, Frankl Péter
Wolfgang AmadeusMozart: A-dúr fuvolanégyes, K. 298
A négy fuvola-kvartett közül az A-dúr készült el legkésőbb. Az első két kvartettet még 1777-ben, a holland Ferdinand De Jean számára írta, az A-dúr fuvolanégyest 1786-87-ben. A darab első tételében egy saját téma, majd négy variációja hangzik el. Az első variációban a fuvola, a másodikban a hegedű, a harmadikban a brácsa, a negyedikben a cselló játssza a figuratív, mozgékonyabb szólamot. A harmadik tétel tempó- és karakterjelzését Mozart egy tréfás kiegészítéssel toldotta meg:Allegretto grazioso, mà non troppo presto, però non troppo adagio. Così-così-con molto garbo ed espressione(Allegretto grazioso, de nem túl gyorsan, nem is túl lassan. Így is, úgy is, szóval nagyon elegánsan és kifejezően.) Maga a rondó-téma egy Paisiello-áriához (Chi mi mostra, chi m’addita) hasonlít, de nem eldönthető, hogy Mozart vagy Paisiello idézte a másikat.
Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498
1785-86-ban Mozart három zongoraversenyt is komponált saját előfizetéses hangversenyei számára. Zongoraversenyei között ezek voltak az első darabok, melyekben kedvenc fúvós hangszere, a klarinét is szerepelt. Ennek az időszaknak a végén komponálta a „Kegelstatt-triót”. (A mű mellékneve a legenda szerint arra utal, hogy Mozart tekejáték közben komponálta.) A darab elsőként egy privátelőadáson hangzott el. A zongoránál a kompozíció megrendelője, a tehetségesen muzsikáló Franziska von Jacquin ült (a Jacquin-családban Mozart szívesen látott vendég volt, 1783-1788-ban Mozart számos művet írt a közös zenei alkalmakra). Klarinéton Anton Stadler, a későbbi A-dúr klarinétötös (K. 581) és az A-dúr klarinétverseny (K. 622) címzettje, brácsán maga Mozart játszott. Ezen a házikoncerten az A-dúr fuvolanégyes is megszólalt.
