Alle kategorier

A Győri Filharmonikus Zenekar Salute, SopronDrum című koncertjével köszönti a nemzetközi ütősfesztivált. Bernstein, Kodály, Séjourné és Gershwin azon művei hangzanak el, melyekben főszerepet kapnak az ütőhangszerek. A hangversenyt Kóczán Péter vezényli.

Három nem szokványos szólóhangszerre írt versenymű, s Mozart „kis” g-moll szimfóniája hangzik majd el az előadás során.

A ForEverYoung kórusfesztivál (www.fey-festival.com) idén a szervező, Wolfgang Ziegler választott hazájában, Budapesten kerül megrendezésre. A Fesztivál célja, hogy teret biztosítson a világ különböző részein élő idősebb generáció énekesinek a közös muzsikálásra.

YouTube-csatornájának 29 milliós nézettségével a Kanadában saját koncerttermét létrehozó Varnus Xaver mára a világ legismertebb orgonaművésze, akit a kanadai Classical FM kritikusa “a XXI. század orgonazenéjének egyik legmeghatározóbb személyiségének” nevezett.

A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt.

.

Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt, szeptember 25-én tartja évadnyitó hangversenyét. Az időpont önmagán túlmutató jelentése: ösztönzés a magyar zenei hagyományok értékeinek ápolására.

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

Kivételes találkozás, zenei ünnep: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar büszkén látja vendégül a nagy tekintélyű, nyolcvanegy éves amerikai maestrót, a nemzetközi megbecsülés által övezett Lawrence Fostert.

Egy kortárs holland szerző darabja a programban, egy huszonéves holland testvérpár Mozart-zongoraversenyt játszik, a nyugat-európai klasszikus zene egyik vitathatatlan zsenije pedig Napóleon, majd inkább egy meg nem nevezett hős előtt tiszteleg.

Egykori művészeti vezetőjére, Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, olyan zeneszerzők műveivel, akiknek kifejezésmódja közel állt a nagy zongoraművész és karmester felfogásához.

A neves muzsikusok közötti nyilvános vetélkedések jelentős történeti múlttal rendelkeznek - és immár a Müpa Orgonapárbajai is sok éves hagyományra tekintenek vissza. E legújabb kori mérkőzéseken azonban - ellentétben a barokk, a klasszika és a romantika zenei duellumaival - nem a győzelem a cél, inkább a tudás minél sokoldalúbb bemutatása, no és persze az, hogy a közönség remekül szórakozzon.

Egy nappal karácsony előtt mi mással teremthetné meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar az ünnepvárás átszellemült hangulatát, mint Bach zenéjével? A Karácsonyi oratórium első három kantátája mellett a nagy barokk szerző egy olyan további, hasonlóan kantátaműfajú alkotását halljuk, amely szintén a karácsony ünnepköréhez kapcsolódik.

A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál, a hangversenyek előadói Liszt-díjas, Érdemes Művész és Junior Príma-díjas orgonaművészek, illetve elismert operaénekesek és hangszeres művészek, akiknek a közreműködése garantálja az előadások magas színvonalát.

A trubadúrt sokan kárhoztatják kusza cselekménye miatt. De hát a nehezen kibogozható szálakból szőtt történet a barokk operák öröksége, amely az 1850-es években még kísértette Verdit.

Schumann, Mahler, Brahms: a német romantika és századforduló három markánsan eltérő személyes stílusa.

Hatodik évadjában a Lords of the Organ alapkoncepciója érvényesül, amelyben a hangszer a show arcát mutatja. A Gladiátorok indulójával az ókori Róma cirkuszaiba, Elgar – Parádé és Pompájával a Királynő előtt tetszelgő angol tisztek elegáns felvonulásaira, Dvořák Largojával pedig az Újvilágba látogatunk.

Parksétával egybekötött kamarakoncert a Budapesti Filharmóniai Társaság művészeivel.
Elegáns ruhák, grófok, és grófnék. A hallból nyíló erkély díszes asztalainál teadélutánra invitálnak minket.
E hangulatot idézi meg vonósnégyesünk, akik klarinéttal kiegészülve Mozart és Telemann műveit hozzák el Önöknek Martonvásárra.

A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke,

Az elbűvölő Vilde Frang újra a Fesztiválzenekar szólistája lesz! „Frangnak megvan az a képessége, hogy minden egyes hangba életet leheljen” – írta a BBC Music Magazine kritikusa a norvég hegedűművész játékáról. Ezúttal a zenetörténet egyik legnehezebb versenyműve, Bartók 2. hegedűversenye telik meg általa élettel.

A koncert sztárfellépője a mexikói Ramón Vargas operaénekes a zenekar kíséretével a legszebb tenoráriákkal kápráztatja el a közönséget a második részben.

A magyar és magyar származású hollywoodi zeneszerzők és filmesek leghíresebb műveit idézi fel a filmzenei-koncertshow keretein belül a fesztivál rezidens szimfonikus zenekara, a Kodály Filharmonikusok.

A mindig tartózkodóan pódiumra lépő s szemre (de csakis szemre!) oly szenvtelenül játszó Nyikolaj Luganszkij korunk egyik legnagyszerűbb, rendkívüli képességekkel megáldott zongoraművésze.

A hideg november eleje az emlékezés időszaka, mindenszentekkor felkeressük a temetőket, elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. A templomokban és koncerttermekben gyászmisék szólnak, így a Müpában is.

Ezen az estén majdnem minden és mindenki olasz.

Ősbemutató: új dalok, versek, különleges zenei hangzás és látványvilág, autentikus táncok, főszerepben Szarka Tamás és zenekara, valamint a Parno Graszt és Tóth Gabi!
Vendég: Reviczky Gábor

Egy villámgyorsan megkomponált alkalmi nyitány és egy zenetörténeti és önidézetekben tüntetően gazdag, bölcs búcsú a szimfónia műfajától.

"Ha a Fesztiválzenekar programján Haydn és Mozart műveit látja, a rutinos zenehallgató már tudja: Takács-Nagy Gábor ismét feledhetetlen koncertre készül. A bécsi klasszikus mesterek szimfonikus darabjai mindig életerőtől telve, frissen és ötletesen szólalnak meg a Prima Primissima-díjas karmester keze alatt.

Az osztrák Martin Haselböck rendkívül színes egyéniség: karmester, orgonaművész, zenekaralapító, zenetudós. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén előbb a régi zene specialistájaként Haydn műveit vezényli, majd a második részben Liszt elismert tolmácsaként egy ritkán felcsendülő alkotás mellett egy ismeretlen mű magyarországi bemutatóját is hallhatjuk jóvoltából.

Üsd, vágd, nem apád! A közönség sokáig úgy hitte, az ütőhangszeres muzsikusnak nincs más dolga, mint néha jól odasózni a verővel a nagydobra.

Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte.