Wszystkie kat.

Három nem szokványos szólóhangszerre írt versenymű, s Mozart „kis” g-moll szimfóniája hangzik majd el az előadás során.

Koncertszerű előadás latin nyelven, magyar és angol felirattal

A hétfői „Cathedral Organ Concerts” az egyetlen hangversenysorozat a Szent István Bazilikában, amelyen a Bazilika világhírű műemlék Angster-orgonáját hallhatják a hangversenyek látogatói.

Péter Bence világhírű zongoravirtuóz, zeneszerző és zenei producer sajátos hangzásvilágával és játékstílusával lebontja a korlátokat a zenei műfajok között. A Győri Filharmonikusokkal közös műsora tovább emeli a tétet.

A trubadúrt sokan kárhoztatják kusza cselekménye miatt. De hát a nehezen kibogozható szálakból szőtt történet a barokk operák öröksége, amely az 1850-es években még kísértette Verdit.

A Győri Filharmonikus Zenekar Salute, SopronDrum című koncertjével köszönti a nemzetközi ütősfesztivált. Bernstein, Kodály, Séjourné és Gershwin azon művei hangzanak el, melyekben főszerepet kapnak az ütőhangszerek. A hangversenyt Kóczán Péter vezényli.

Beethoven és Kodály: mi a közös bennük? A spontán kínálkozó válasz: vélhetően mindketten december 16-án születtek. Vélhetően, mert Kodály valóban akkor látta meg a napvilágot, Beethovent pedig 17-én keresztelték meg. Fontosabb, hogy mindkettejük művészetének középpontjában az erkölcsi tartás áll.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt, szeptember 25-én tartja évadnyitó hangversenyét. Az időpont önmagán túlmutató jelentése: ösztönzés a magyar zenei hagyományok értékeinek ápolására.

Dal- és áriaest két részben, magyar és angol felirattal

Egy kortárs holland szerző darabja a programban, egy huszonéves holland testvérpár Mozart-zongoraversenyt játszik, a nyugat-európai klasszikus zene egyik vitathatatlan zsenije pedig Napóleon, majd inkább egy meg nem nevezett hős előtt tiszteleg.

Két billentyűs versenymű Johann Sebastian Bachtól – a nagy zongorista, Ránki Dezső szólójával. Ezzel
a korántsem hétköznapi élménnyel kecsegtet az első koncertfél, Keller András és a Concerto
Budapest évadnyitó hétvégéjének második estéjén.

YouTube-csatornájának 29 milliós nézettségével a Kanadában saját koncerttermét létrehozó Varnus Xaver mára a világ legismertebb orgonaművésze, akit a kanadai Classical FM kritikusa “a XXI. század orgonazenéjének egyik legmeghatározóbb személyiségének” nevezett.

Hatodik évadjában a Lords of the Organ alapkoncepciója érvényesül, amelyben a hangszer a show arcát mutatja. A Gladiátorok indulójával az ókori Róma cirkuszaiba, Elgar – Parádé és Pompájával a Királynő előtt tetszelgő angol tisztek elegáns felvonulásaira, Dvořák Largojával pedig az Újvilágba látogatunk.

„Az egész mű symphonistikus stílben van tartva, a három részben keresztül szólt motívumok azonnal megragadják a figyelmet.

Lengyel és cseh mesterművek, romantikus és 20. századi kompozíciók alkotják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének műsorát, melyben egy népszerű zongoraversenyt fognak közre a táj ihlette szimfonikus alkotások – az elsőt Lengyelország történelmi vidéke, a másodikat Amerika inspirálta.

Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt.

.

Schumann, Mahler, Brahms: a német romantika és századforduló három markánsan eltérő személyes stílusa.

Legendás klasszikusok Magyarország legszebb helyein.

Lucas Debargue korántsem a szabvány szerinti fiatal zongoravirtuózok közül való.

Egy villámgyorsan megkomponált alkalmi nyitány és egy zenetörténeti és önidézetekben tüntetően gazdag, bölcs búcsú a szimfónia műfajától.

Hatodik évadjában a Lords of the Organ alapkoncepciója érvényesül, amelyben a hangszer a show arcát mutatja. A Gladiátorok indulójával az ókori Róma cirkuszaiba, Elgar – Parádé és Pompájával a Királynő előtt tetszelgő angol tisztek elegáns felvonulásaira, Dvořák Largojával pedig az Újvilágba látogatunk.

A koncert sztárfellépője a mexikói Ramón Vargas operaénekes a zenekar kíséretével a legszebb tenoráriákkal kápráztatja el a közönséget a második részben.

Koncertszerű előadás latin nyelven, magyar és angol felirattal

„Zeneakadémista koromban megfogadtam, hogy ha valaha saját tanítványaim lesznek, akkor az első perctől kezdve önállóságra, önbizalomra fogom őket tanítani. A tanár általában kisebb művészt akar faragni a tanítványából, mint saját maga. Ez hiba! Szárnyakat kell adni, hogy minél hamarabb megállják a helyüket az életben." (Marton Éva)

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.

A mindig tartózkodóan pódiumra lépő s szemre (de csakis szemre!) oly szenvtelenül játszó Nyikolaj Luganszkij korunk egyik legnagyszerűbb, rendkívüli képességekkel megáldott zongoraművésze.

Két cseh különlegesség között egy nagyszabású osztrák mű, mely szintén ritka vendég a hangversenytermekben.

A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.

Két gazdag kulturális múltú európai főváros között épül híd a koncerten: Amszterdam nagyhírű zenekara játszik, a karmester és a szólista Budapest büszkesége. Fischer Iván a nagy B-betűsök ligájából Beethoven és Bartók műveit vezényli. Az előbbitől az V. szimfónia mindenki örök kedvence, az utóbbi fiatalkori Hegedűversenye pedig - melyet Kelemen Barnabástól hallunk - egy fájdalmas emlékű, viszonzatlan szerelem dokumentuma.